Benyomások
2007.12.06. 06:26
Régota nem irtam, sorry. Már a decembert tapossuk, azt hiszem a november kimaradt. Ez alatt az idö alatt nem sokat unatkoztam, van már házunk, kocsink, találtunk sulit, feltérképeztünk jopár boltot, vettünk a lakásba sokmindent, mint pl: ülögarniturát, konyhai gépeket, eszközöket, már csak egy lábtörlö és egy dohányzoasztal hiányzik :) Azért nem volt minden egyszerü most sem, mivel az egész amerikai kontinensen 110 volt kukucskál a konnektorban, nem minden eddig használt elektronikus dolgunk müködik, ami pedig müködne annak más alaku a dugaszolo aljzata. Hogy kiküszöböljük a problémát- gondoltuk mi sem egyszerübb- veszünk pár dugoátalakitot. Na nem volt olyan egyszerü, mint gondoltuk... és az ára se kutya!
A közlekedés, noha jobb oldali, teljesen más logikán alapszik mint europában, de érthetö. Ami nagyon szokatlan volt, hogy itt tényleg betartják a közlekedési szabályokat és az udvariasság! Nem hittük el! Amikor a kocsibeállorol kigurultunk az ut szélére, megálltak és beengedtek! Érdekes modon itt a gyalogosoknak nem kell az életükért rettegniük amikor a zebrára lépnek, simán megállnak nekik, az 50 km/h tényleg 50. Ha áll a kocsisor egy sávban, senki nem elözi ki az egészet a mellette lévöböl... (ez viszont sokszor nagy kihivás nekem :)) KÖZLEKEDÉSI KUTTURA KÉREM! Az van itt... Maga a régi Vancouver összeépült a környezö településekkel, igy lett a mai nagy Vancouver. Mi délen Richmondban találtunk számunkra megfelelö házat. Nem tul szép, viszont elég nagy ( föleg ha takaritani kell ugye ) és az ára is elfogadhato. Itt mindenhol csak amerikai stilusu fábol készült házak vannak kandalloval stb... és ez egy jo környéknek is számit, két utcára lakunk az oceán parttol. A ház negativumai közé tartozik a légfütés, amit én hangosnak találok és szerintem lejt is egy kicsit a ház, de már kezdem megszokni :) Pár napja leesett a ho és megjelent 4 mosomedve a ház körül, egy kicsit tartanak az embertöl, de különösebben nem félnek. Mint kiderült kukázni jöttek, de nagyon rendesek voltak, mert hoztak az ajto elé kagylohéjjat cserébe :) Amikor hallottuk a motoszkálást hirtelen kinyitottam az ajtot, elöször pár lépésre eliszkolt, de azután megfordult és nézett rám sokáig. Akkor láttam csak azt az édes kis pofit, ami olyan mókás, hogy nem is lehet rá haragudni... vékony hangon beszéltem hozzá és cuppogtam, ami láthatoan felkeltette az érdeklödését ennek az amugy is kiváncsi természetü kis joszágnak. Még sokáig néztük egymást, közben halkan hivtam Papit, de amikor ö megjelent az ajtoban, a kicsi maci bebujt a kocsi alá :) Ezt még egy párszor eljátszottuk az este, aztán utána néztünk a neten, hogy mi van ilyenkor... beigazolodott a sejtésem, nem jo ötlet vele összebarátkozni, mert sokféle betegséget terjeszthet. A másik jopofa állat amit sokszor látunk errefelé a fekete mokus, rengeteg van belöle. Már megszokták az embereket és hogy senki sem bántja öket, igy egész nap kedvükre ugrándoznak a fákon. A sok pozitivum után pedig jöjjön egy kis negativum is felfrissülésként :) Merthiszen én alapvetöen nem vágtam magam hanyat ettöl a huuudejo helytöl, Papi sokszor izgult is emiatt. Az lehet, hogy pont rosszkor érkeztünk, mert sokat esik az esö és hidegebb van mint amit megszoktam ( bár az esernyöt még egyszer sem nyitottuk ki és egész télen alig megy 0 fok alá a hömérséklet) de én annyi szépet és jot olvastam erröl a helyröl és hogy a világon ez az egyik leg "élhetöbb" hely, hogy mennyire gyönyörü... Néztem én sokmindent, de eddig szerintem semmi extra. Átlagos. Az "élhetöséget" meg hagyjuk, nem olcsobb mint máshol. Mindenki azt kérdezi: és hogy tetszik? Én meg olyan sz@rul érzem magam ilyenkor... föleg ha az itteniek kérdezik... mit mondjak? Hazudni nem szoktam, most miért tenném? Az igazat meg olyan gáz mondani... Ugyhogy ilyenkor "finomitok" egy kicsit de az igazat mondom. Sokszor furcsát érzek ilyenkor, mintha valamiért nem örülnének, söt meghökkennének az emberek a hallottakon. Aztán mentségemre gondolják, hogy biztosan azért van ez igy, mert Dubaibol jöttem... Apropo! És olyat ki hallott már, hogy érdekes modon nincs klasszikus honvágyam az otthonom iránt, onnan az emberek hiányoznak szörnyen, nekem Dubaiba van honvágyam. Sokszor pityergek emiatt a mai napig... föleg mikor Papi kivetitette slideshowba zenével a Dubai képeket. Rittam ám rendesen, elöjött minden. A családomat szoktam képeken nézegetni, a barátaimat pedig az iwiwen :))) még jo hogy van iwiw :) rajtam meg csodálkoznak, hogy miért vagyok netfüggö... pl : ezért!
Persze nem mindig a gép elött ülök, találtunk egy nagyon jo kreativ boltot (ahová simán be tudnék költözni) és természetesen millio izgalmas dolgot a boltban, ahol beszereztünk némi "tulélö csomagot" többek között tortadiszitéshez szükséges anyagokat és eszközöket ( nagyon szép marcipánrozsákat tudok ám csinálni), valamint festményhez valokat. Egy festményem már el is készült, egy fehér lo feje. Azt hiszem igy elsöre nem is rossz :))) Most két tájképet festek házikoval, azért kettöt, mert az egyik olajfestékkel készül és mint tudjuk az olajfesték száradási ideje napokig tart, addig ha tehetem festem a másikat. Bár szeretnék több idöt tölteni ujdonsült dolgaimmal, sajnos nem mindig van rá lehetöség. Pedig már nagyon régota szeretnék festeni... Hiába, még mindig kevés ez a huszonnégy ora!
Félkész lovam :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
