Még mindig beteg vagyok és ráadásul most már fáj a fejem és a hasam is. Vettem be fájdalomcsillapitot, de nem nagyon hat. :( Inkább irok egy kicsit, igy elterelem a figyelmem magamrol. Leirom a mult hétvégi kirándulásunkat. Eredetileg Fujairahra készültünk, egy kis bungallos hotelkába, de amikor oda értünk meggondoltuk magunkat és tovább mentünk másfelé. Elöször felmentünk az ottani hegyekbe és egy off-road térképet használva a wadiba vettük az irányt.

A wadi tulajdonképpen egy nagy folyomeder, ami csak a nagy esözések miatt telik meg vizzel, de akkor rendesen. Nem szeretnék olyankor ott lenni, amikor azokrol a hatalmas szakadékokkal teli hegyekröl egyszerre lezudul az a rengeteg viz. Tiszta Indiana Jones filmbe illö jelenet lehet. Aki akkor odatéved... nem sok esélye van. Nem csak a viz miatt, hanem mert itt jol látni, hogy mennyi és milyen hatalmas sziklákat görget magával a természet egyik alapeleme. Félelmetes és egyben gyönyörü látvány, itt tudatosul az emberben igazán, hogy mennyire aprok és védtelenek vagyunk mi emberek, a civilizácio és a teremtés koronái. Utközben szoktunk látni kis kökunyhokat, amik csak egyszerüen egymásra rakott kövekböl állnak. Mindenféle kötöanyag nélkül épülnek, mint a kártyavár, csak a kövek sulya tartja össze öket, fölösleges is lenne ilyen helyre mást épiteni, ugysem maradna meg sokáig. Ezekben a wadikban szoktak lenni kis források és vizesések is, némelyiknek saját kis medencélye van, olyanok mint egy-egy kis oázis. Az erre tévedt emberek közül egy sem birja ki, hogy ne mártozzon meg e holdbéli táj kedves kis tavacskáinak egyikében, mint mi sem :) Az egyik kis medence nagyon érdekes volt, hatalmas kövek osztották ketté. A külsö medence sekélyebb volt, a belsö egész mély, barlangszerüen körbeölelö és árnyékot ado nagy sziklákkal, kristálytiszta vizeséssel a végében, apro halacskák is uszkáltak benne. A wadi után egy Khorfakkan nevü városkába értünk és egy ottani, oceánparti hotelban szálltunk meg. Ez nem egy ötcsillagos szálloda, de nekünk egy estére és éjszakára éppen megfelelt. Itt a weboldaluk cime, igy meg tudjátok nézni: www.oceanichotel.com  Délután egy kicsit eszegettünk, volt aki a medencében lubickolt, vagy napozott, biliárdozott, lehetett volna cápák között buvárkodni, de én egy szállodai prospektusban felfedeztem, hogy a szolgáltatásaik között vannak mindenféle masszázsok is, amit nem hagyhattam ki. :) Mint utolag kiderült, jol tettem. A sok masszázs közül egy speciális indiait probáltam ki, amit tényleg indiai csinált, eszméletlen jo volt! Gyönyörü kis háziko állt a park egy félreesö, csendes kis sarkában, tényleg áradt belöle a nyugalom, a béke. Valamilyen tantra szerü halk muzsika szo hallatszott a háziko körül és a harmonia érzése csapott meg amikor beléptünk. Azt hiszem sikerült valakinek létrehoznia a nyugalom szigetét. :) Maga a masszázs is nagyon profi volt, a szo szoros értelmében tetötöl talpig mindenhol végig massziroztak elöször csak sima olajjal, aztán forro olajjal, utána pedig felforrositott kövekkel is. Tökéletesen alkalmazták az érintéseket, nyomásokat és mindenfajta masszázstechnikákat. A masszázs után szaunába is ültettek és a végén ugy léptem ki, mint akit kicseréltek, nem csak a testemnek esett jol, hanem a lelkemnek és az idegeimnek is... Mintha belülröl is megmassziroztak volna. :) Az érintés müvészete... ez jut az eszembe rola. Igy utolag azt mondom, hogy szegényebben haltam volna meg, ha nem probálom ezt ki... annyira jo volt. :) 

 Aznap este még elmentünk vacsorázni egy Golden Fork nevü filippino étterembe, ahol megkostoltam egy ujjabb gasztronomiai különlegességet, a halo halot. Alapanyagait tekintve nem tudtam ehetö ételként elképzelni, pedig finom volt. Fagyi babbal...  :)Másnap egy igazán bö, büfés (sok-sok svédasztalos ) reggelivel kezdtünk -nem csoda, hogy meg vagyok hizva- és vissza mentünk a wadiba fürdeni. Ott történt velem egy aprocska baleset :( egy haaatalmas, gonosz, csunya sárga darázs, az akkor épp legkényelmetlenebb helyen csipett meg, mivel hosszu kilométereket kellett rázos, köves folyomedrekben megtennünk a kocsiban ÜLVE. A fenekemet csipte meg! Az ülögumomat! NEM RÖHÖGNI!!! NAGYON FÁJT!!! Erre bizonyiték, hogy majdnem minden képen jobb kezemmel a fenekemet fogom :D 

Wadi

Helyiek pancsolnak

A forrásnál

Halohalo

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.