Pár napja megint iskolába járok. Érdekes és nagyon élvezem, de azért el is fáradtam... azt hiszem még be kell járatni az agyam. :)

Az osztályom nem egyszerű, megpróbálom felsorolni, hogy honnan jöttek a társaim:

Equador, Uruguay, Kuba, Columbia, Costa Rica, Venezuela, Jordánia, Afganisztán, Pakisztán, India, Tamil, Mauritiusz, Egyiptom, Belorusz, Korea, Vietnam, Kína és persze Magyar. A tanárnő ugyan már itt született, de a szülei Szlovéniából jöttek.

Nem egy unalmas társaság, az biztos. Hétfőtől péntekig reggel kilenctől, déután fél háromig élvezzük egymás társaságát. Ma már rosszalkodtam is, mert órán beszélgettem a kubai lánnyal. Természetesen nem volt semmi probláma belőle, mert nem vittük tulzásba és a tanárnőnk is örülhet, mert gyakoroljuk a kommunikációt. :D Tegnap pedig azon törtem a fejem, hogyan kéne megszabadulni az Umarani nevű Tamil lánytól, aki mindig mellém ül, mert vannak furcsa dolgai, pl: állandóan (óra közben is, vagy ha beszélnek hozzá) jó nagyokat büfög... néha igen érdekes tud lenni két teljesen különböző kultúra találkozása... Papi ezen csak röhög és azt mondja örüljek, hogy szimpatikus vagyok és szeretnek. Juhhéééj!

Na de bővebben majd máskor írok, már nagyon fáradt vagyok. Most megyek lefexem és arról fogok álmodni, hogy nem -25C fok van, hanem egy gyönyörű, meleg, pálmafás tengerparton lógatom a lábam... :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.