A legújabb játékom. :)

Ami Facebookon egy alkalmazás, egy online játék a sok közül. Azt hiszem úgy kezdődött, hogy az egyik ismerősöm küldött egy meghívót, vagy ajándékot- már nem is tudom pontosan. Először csak megnéztem mi az, de nem tudtam hogy mit kell ott csinálni, ezért elkezdtem próbálgatni, amíg rá nem jöttem hogyan is műxik. Nem nehéz, ezért hamar beletanultam. Tulajdonképpen csak kattintgatásokkal kell felszántanom a földemet, ültetnem amit akarok és leszüretelnem ami megérett (ha nem teszem adott időn belül, elrohad), a gyümölcsfákról és állatoktól csak begyűjtenem kell a termést. Ja és közben az adott szinten épp elérhető épületeket és dekorációkat megvehetem és kedvemre használhatom, rendezgethetem a farmomat.

Aztán valamiért mindig visszatértem és játszottam: rendezgettem a farmomat, az ágyásokat, szántottam, vetettem, arattam (persze csak kattintgattam), a kapott pénzből eszközöket, épületeket és dekorációkat vásároltam, számolgattam, hogyan tudok a leghatékonyabban termelni és több játékpénzt gyűjteni, és nem utolsó sorban, hogy hogyan tudok minél hamarabb a következő szintre eljutni, ahol újabb termények, épületek, dekorációk és ajándékok elérhetőek. Ahhoz, hogy ezt minél gyorsabban elérjem, bővítenem kellett a telkem méretét, amit csak adott számú szomszéddal tehettem meg. De a Facebookos ismerőseim közül nem használták elegen ezt a játékot, ezért kevés volt a játék béli szomszédom. Ugyan a szűk környezetem legnagyobb örömére mindenkit elkezdtem traktálni, hogy legyenek a szomszédaim, de a távolabbi ismerőseimnek nem akartam túlságosan az agyára menni... Ekkorra már sikerült annyira beleélni magam a játékba és eljutottam a fanatizmusom olyan fokára, hogy gondoltam "segíts magadnak Isten is megsegít ", kreáltam magamnak elegendő ismerőst, akik természetesen mind a szomszédaim lehettek. Csatlakoztam a FarmVille rajongói klubhoz és fórumhoz, ahol még több információt megtudhattam a közelgő eseményekről, újításokról. Amikor az egyik hétvégén a fejlesztők  bedobtak egy csak pár napig elérhető, extra hozamot biztosító terményt, amit 2 óránként le kellett szüretelni, képes voltam éjjel is felkelni miatta, a kezem és az ujjaim már fájtak a sok kattintgatástól, ezért az egér miatt a laptopom helyett az asztali számítógépet használtam. Szóval elég komoly energiát belefektettem. :DDD

Tudom, értelmesebb lett volna valami hasznosabba... bosszantó is lehetne a gondolat, de valahogy mégsem az. Talán azért, mert az ésszerűtlensége ellenére mégis nagyon élveztem, élvezem még a mai napig is -bár már a kezdeti lelkesedésem lankadt egy kicsit- még most is minden nap elvégzem a virtuális teendőimet. Nem tehetem már sokáig, mert ha eljön a költözés nagy napja, bokros teendőim mellett sokáig nem lesz rá időm, ha pedig túl leszünk rajta más terveim vannak a jövőre nézve...

Viszont vigasztal a tudat, hogy nem vagyok egyedül a hülyeségemmel és nem csak idióták játszanak vele, hanem kifejezetten értelmes, intelligens emberek is. (A világon jelenleg több mint 10 millió ember játszik a béta verziójú játékkal) Mint nemrég kiderült, nem én vagyok az egyetlen fanatikus játékos, több ismerősöm (szomszédom) is hasonlóan játszik a családtagjai és mindenféle kreált szomszédaikkal és ők is nagyon élvezik. :DDD Hogy miért ilyen addiktív ez a játék? Érdekes módon nem a manapság "divatos" okok miatt. A játék grafikája tekintetében elég elmaradott, a mai menő hiperszuper játékokhoz képest egy nagyon egyszerű kis program, valószínűleg nem véletlenül. A fejlesztőinek nem az a célja, hogy túlszárnyalják a legnagyobb és legmodernebb játékokat. Egy tök egyszerű, mégis nagyszerű játékot csináltak (jelzem még csak béta verzióban!), aminek a titka maga az ötlet és a játszhatóság. Folyamatosan dolgoznak a háttérben és majdnem minden héten történik valami új dolog, valami új cél amit el akarnak érni a játékosok, új ajándékok, új effektek újabbnál újabb kreatív ötletekkel. Egyszerűen nem lehet megunni, mert mindig van valami elérni való, valami felfedezni való, valami aranyos, valami ami megnevettet. Nehéz ezt leírni... ez is egy olyan dolog, amit csak megtapasztalni lehet, aztán vagy bejön, vagy nem. :)

Azért megmentettem az utókornak eme remekműveket, a tovább gomb után láthatóak a képek nagyjából időrendi sorrendben+ a szűkebb környezetem általam kreált agyrémei. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.