Ha így folytatom, lassan felcsaphatok hivatásos boszorkánynak. Beteg lett a Gabi, felfázott. Szegénykém fájdogált, amíg én keresgéltem a neten valamilyen gyógyírt a számára. Közben eszembe jutott egy tavalyi beszélgetés az egyik itteni barátnőmmel, ami arról szólt, hogy kóstolgattam az itt kapható gyümölcsleveket és nem mindegyik ízlett, főleg amelyek cranberry lével voltak keverve. Akkor hallottam először, hogy sokan kedvelik a jótékony hatásai miatt, de fogalmam sem volt a magyar nevéről...

Viszont rengeteg fórumon olvastam a gyógyhatású tőzegáfonyáról, nagyon sokan esküsznek rá. Otthon kapszulában is kapható, azzal kúrálják magukat...  ekkor a nyolcvanhetedik érzékem megszólalt és ez vezetett a nagy felfedezéshez:

A tőzegáfonya közeli rokona a vörösáfonya és mindkettő angol neve cranberry! Gyorsan átfutottam még pár oldalt, ahol szintén erről a témáról esik szó, ezeket ide kattintva, ide és ide megnézhetitek, de keressetek rá ti is a neten, ezek csak példák a sok közül. Nem írom le ide az összes begyüjtött információt, kattintsatok a lilával írt nevekre és szavakra, ott új oldalon megjelennek azok bővebb magyarázatai!

Szóval elviharoztam a boltba és végigtanulmányoztam az összes cranberry levet. Gyorsan elolvasgattam a címkéket és találtam olyat ami bio és nincsenek benne semmilyen adalékanyagok, sem víz, sem cukor, semmi. Aztán felvásároltam az összes fellelhető kamillateát és -nem tudom pontosan megmondani miért- beletettem a kosárkámba egy számomra eddig teljesen ismeretlen kecsketejből készült habfürdőt is.

A begyűjtött zsákmánnyal hazarohantam és közöltem a Gabival: "Ezt most meg kell innod! Ha megkóstolod nagyon rossz lesz, úgyhogy tök mindegy, húzd le gyorsan az egész pohárral, utána majd ráérsz szörnyülködni! " Lehúzta szegénykém mind a három decit... hááát rég láttam már olyan ábrázatot mint neki volt utána! A következő két órában az erős hányingerrel küzdés ideje alatt teledobáltunk egy kád vizet kamillateás filterekkel, amibe öntöttünk egy kis újonnan beszerzett kecsketejes habfürdőt is, aminek az illatát talán egy régi derby arcszesz és egy üveg vörös moszkva kölni elegyével tudnám jellemezni. Halmoztuk az élvezeteket!

Mindenesetre a Gabi jobban lett és elmúlt a fájása. Utólag kiderült, hogy elkerülte a figyelmemet egy aprócska részlet, hogy a cranberrylé sűrítmény volt, amit ötszörösére kellett volna hígítani, bár a Gabi szerint fölösleges, mert ugyan olyan szörnyű az íze és inkább issza sűrítve.  Azért később elment az orvoshoz, beszedte a felírt gyógyszert is és ami a legszebb:

Azt mondja megszokta a cranberry ízét és azóta is issza! :D

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.